Mozgásállapot felmérés

Az első lépés, hogy a lehető legjobban tudjam támogatni gyermekét a fejlődésben, egy állapotfelmérés és szülői konzultáció, melynek során átfogó képet kapok csemetéje jelenlegi képességeiről, készségeiről, fizikai és érzelmi állapotáról, a mozgásrendszer és az idegrendszer milyenségéről, fejlesztési szükségleteiről. Célja a fennálló tünetek mögött meghúzódó okok feltárása, a vizsgálat eredményétől függően a megfelelő terápia kijelölése.

Az állapotfelmérés előre egyezetett időpontban történik.

Időtartama 60-90 perc.

Iskolaérettség felmérése

Az általános iskola bevezető szakaszának pozitív élményei, sikerei a gyermekek tanulással kapcsolatos jövőjét alapozzák meg.

Az óvodáskor az iskolai készségek elsajátításához szükséges képességek szenzitív periódusa, amikor a leghatékonyabban fejlődnek a gyermekek és a legjobban fejleszthetők.

☞ A felmérés segít meghatározni, hogy az óvodáskorú gyermek készen áll-e az iskolai környezet befogadására,

☞ lehetőséget biztosít a szükséges fejlesztési területek feltárására.

☞ Átfogó képet ad a gyermek:

iskolaérettségéről,
a szenzoros,
motoros,
kognitív,
szociális és érzelmi készségeiről.

☞ Feltérképezi a gyermek:

logikai gondolkodását,
problémamegoldó képességét,
figyelmének, memóriájának milyenségét,
auditív-verbális-vizuális készségeit,
térbeli tájékozódását,
interakcióit és szociális készségeit,
a finom- és grafomotoros képességeinek fejlettségét,

melyek mind kulcsfontosságúak a tanulási folyamat során.

Alapozó mozgásfejlesztés

Komplex mozgásfejlesztésen alapuló, mozgásos-érzékszervi idegrendszeri érést elősegítő konduktív, vezetett foglalkozás, melynek során a gyakorlatok végzése által újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot.

Célja, az ontogenesis során kialakult hiányos idegrendszeri integráció normalizálása, követve az egyedfejlődés sorrendjét, lépéseit, igazodva a gyermek aktuális érettségi szintjéhez.

A mozgásprogrammal, számos szenzoros ingert aktiválva, célzott, sokoldalú képességfejlesztéssel, minél több ideg-izom pályát stimulálva érjük el a kívánt eredményt.

Az Alapozó Terápiát folyamatos módszerfejlesztés során alakította ki egy Magyarországon működő, számos területről érkező, szakemberekből álló munkacsoport, Dr. Marton-Dévényi Éva, ideggyógyász szakorvos vezetésével.

Az anyanyelvi problémákkal küszködő gyermekeknek való segítségnyújtás során fokozatosan jutottak el a mozgás (mozgáskoordináció, mozgás-összerendezés, mozgásvezérlés) fejlesztésének középpontba helyezéséig.

A strukturált feladatokra épülő, sokrétű mozgásfejlesztés, mozgásterápia a gyermekeket az alapmozgás-ügyesség javításán keresztül igen magas mozgáskultúrához vezető gyakorlatokhoz juttatja el.

A szervezeti keretet 1992 óta az Alapozó Terápiák Alapítvány adja, amelynek kuratóriumi elnöke Szerdahelyi Márton.

Hatékony megkésett, elakadt, zavart beszédfejlődés; diszfázia, diszlexia, alaki diszgráfia; mozgásügyesség (nagy- és finommozgások) elmaradása; kialakulatlan kézdominancia; ADHD speciális formái; autisztikus tünetek; részképességzavar; tanulásban való akadályozottság; fejlődésbeli elmaradás esetén.

A fejlesztést, terápiát az adott eset igényeinek és a szakember kompetenciáinak megfelelő vizsgálat előzi meg.

A módszerben képzett fejlesztők, terapeuták vizsgálata a következő részeket tartalmazza:

– A szülő által írásban előre kitöltött anamnézis (kórelőzmény lap);

– Interjú/beszélgetés a szülővel a probléma jellegéről, a család élethelyzetéről, a gyermek széles-

körű jellemzőiről;

– Az általános mozgásfejlettség vizsgálata (finommozgások, nagymozgások, egyensúly, ritmus,

szerialitás, rugalmasság, dominancia, mozgástervezés, keresztező mozgások, térérzékelés, sorozatképzés, időbeli tájékozódás, kéz-láb független vezérlése és összerendezése, kényszer- tartások, kényszermozgások, beszédállapot megfigyelése és értékelése egy 0–5 fokú skálán és szavakban).

A vizsgálati eredmény alapján készítik el a gyermek mozgásának általános jellemzését, megállapítják az elmaradások helyét, mértékét és eldöntik, hogy az alapozó terápiát/fejlesztést indokoltnak látják-e a számára. Szükség esetén kiegészítő vizsgálatokat kérnek vagy ajánlanak, például:

– óvodásoknál logopédiai vizsgálat, iskolásoknál olvasás- és írásfelmérés;

– A fonémahallás és a beszédpercepció vizsgálata (GMP és GOH vizsgálat).

Minden gyermek más ütemben fejlődik és különböző, ezért meg kell találni azt a speciális mozgássort, ami számára terápiás hatású lehet.

A fejlesztő órák egyéni, páros vagy kis létszámú csoportos (max.: 3 fő) formában, barátságos tornaszobai körülmények között végzett 60 perces foglalkozások, ahol a gyermekek, sok és változatos játékos, mozgásélménnyel találkoznak. A gyakorlatok lépései követik a gyermek fejlődésmenetét.

A fejlesztés mozgásalapja kiegészül fejlesztő pedagógiai módszerekkel, melyekkel még teljesebbé válik.

Célom, a szükséges területen, az alap és részképességek fejlesztése, készség szintre emelése, a hatékony, minőségre és mennyiségre egyaránt törekvő foglalkozások tartása, sikerélményt nyújtva a gyermekeknek, szülőknek egyaránt.

Előre egyeztetett időpontban, anamnézis felvétel, diagnosztizáló felmérés, konzultáció után, az eredmények és az elérendő célok alapján a gyermek életkori sajátosságaihoz, érettségi szintjéhez igazodva állítom össze a mozgásprogramot.

A fejlesztés területei:

nagymozgások
rugalmasság
egyensúly
téri tájékozódás
keresztező mozgások
szerialitás
ritmus
felső és alsó végtag független vezérlése és összerendezése
finommotorika
dominancia

A fejlesztés 5 éves kortól, heti 2x1 órában történik minimum 1 év időtartamig.

Fontos szem előtt tartani, hogy a fejlődés nem megy egyik napról a másikra.

Fontos:

a rendszeresség (heti 2x1 óra, minimum 1 tanévig)
a megfelelő intenzitás,
az ismétlésszám,
a pihenőidő
a kitartás,
a türelem,
a belső hajtóerő,
az érdeklődés,
a motiváció.

Iskola-előkészítő foglalkozások

Az iskola-előkészítő foglalkozások célja nem az előre hozott tanítás.

A fejlesztés területei:

Mozgás (nagymozgás, egyensúly, rugalmasság, összetett koordinált mozgás, szem-kéz koordináció, keresztező mozgások, ritmus, szerialitás, finommotorika, grafomotorika).
Testséma, testtudat, lateralitás, irányok, tér-idő-tájékozódás.
Perceptuális területek (vizuális, auditív).
Szenzoros, taktilis, propriocepció, kinesztetikus érzékelés.
Verbalitás (beszédértés, beszédhallás, differenciálás, szókincsbővítés)
A kognitív rendszer alappilléreinek fejlesztése.
Észlelés (vizuális észlelés, rész-egész, alak-háttér, forma).
Auditív információ feldolgozása
Emlékezet (vizuális, auditív, intermodális, taktilis).
Figyelemfejlesztés (vizuális, auditív, koncentráció, tartósság, megosztás, terjedelem).
Gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, összefüggés, kiegészítés, általánosítás, konkretizálás, rendezés, analógia, logikai gondolkodás, problémamegoldó képesség).
Végrehajó funkciók, látott-hallott információk feldolgozása.
Együttműködőképesség.
Szociális készség, önállóság fejlesztése.

A csecsemőkori reflexekről

A reflexek specifikus ingerekre adott veleszületett sztereotip válaszok. Az újszülöttek fejlődésének kulcsfontosságú elemei, már az anyaméhben működnek, jelen vannak a születéskor, amelyek segítik a túlélésüket, a környezetükhöz való alkalmazkodást.

Amikor a feladatukat teljesítették, gátlás alá kerülnek az agykéreg érése miatt. Ez a kérgi gátlás felelős azért, hogy a csecsemőkori reflexek többé ne váltódjanak ki. Az idegrendszer érésével, fejlődésével az akaratlagos motoros tevékenységek veszik át a helyüket, átadják helyüket fejlettebb mozgásformáknak.

Három reflexcsoportot különítünk el:

méhen belüli reflexek,
primitív reflexek
és a testtartási reflexek.

A testtartási reflexek 3,5 éves korra fejlődnek ki teljesen, kifejlődésuk után egész életen át megmaradnak.

Amennyiben a csecsemőkori reflexek nem megfelelő mennyiségben, minőségben váltódnak ki, úgy nem fog kialakulni vagy csak részben alakul ki a kérgi gátlás. Az agykéreg nem kapja meg kellő mennyiségben azokat az inger-válasz kapcsolatokat, melyek a csecsemőkori reflexek működésének köszönhetők és hatással vannak az adott kérgi területre.

Legátlásuk a szabályos fejlődési folyamatban 6-12 hónapos korban lezárul. A későbbiekben a csecsemőkori reflexek kiválthatósága a kéreg bizonyos területeinek éretlenségét jelzi.

Ha ezek a reflexek aktívak maradnak, az gátat szab a fejlődés útjának, akadályozza a gyermeket a következő szintre lépésben, melyek hatással lesznek a további fejlődésére, a tanulási képességekre és a viselkedésére.

Mivel egy reflexszerű reakció mindig gyorsabb, mint egy tudatos mozdulat, ha a primitív reflexek nem, vagy csak részlegesen gátlódnak le:

megzavarják a tudatos mozgások kivételezését,
az egyensúlyt,
a szem és a kéz koordinációját,
a tájékozódást
a szemizmok működését,
tanulási nehézséget, magatartási, viselkedési, figyelmi problémát okozva.

Eltorzíthatják a térbeli észlelést és a gyermek/ fiatal felnőtt pszichológiai reakcióit is.

A reflexprofil alapján egyéni fejlesztési programot lehet kialakítani, amely segíti a gyermek fejlődését.

Reflexprofil felállítás

A csecsemőkori reflexek kiválthatóságának vizsgálata, felmérése, a reflexválaszok megfigyelése.

Segíthet azonosítani potenciális fejlődési problémákat.

A gyermekek motoros és érzékszervi funkcióit, például:

az izomtónust,
a koordinációt
és az érzékszervi reakciókat.

A reflexprofil felállításához szükséges információk:

a szülők tapasztalatai, megfigyelései a gyermekről
a születési körülmények,
a fejlődési mérföldkövek ideje,
időtartama, esetleges kimaradása.

Jellegzetes ülőmódok aktív STNR mellett

A visszamaradt STNR aktivitás hátrányosan befolyásolja a testtartási és izomműködési képességeket és a szemmozgások fejlődésére is hat.

Reflexkorrekciós mozgásprogram

Ha a szenzomotoros érés során a csecsemőkori reflexek integrációja megkésett, akkor segíthet a szenzomotoros integrációs tréning, melynek során különféle tornagyakorlatokkal stimuláljuk az idegrendszert.

Célja, az ontogenesis során kialakult hiányos idegrendszeri integráció normalizálása, követve az egyedfejlődés sorrendjét, lépéseit, igazodva a gyermek aktuális érettségi szintjéhez. A foglalkozások összeállításakor az életkor, az érettségi szint a kiindulópont.

A órák alkalmával, a mozgásos feladatok által történik a hiányzó fejlődési lépcsőfok pótlása, a vizsgálat során megállapított fennmaradt primitív reflexek gátlása, integrálása, az egyensúlyi és beállító reakciók megerősítése, a mozgáskoordináció fejlesztése. A gyakorlatok azokat az utakat járják be, melyek mentén a reflexek is normál módon fejlődnek.

A torna specifikus sztereotip mozgásgyakorlatokból áll, amelyeket naponta 10-15 percen át, 9-12 hónapig kell végezni. A stilizált sorozatos mozgások naponta történő elvégeztetésével, egy "második esélyt" adunk az agynak a reflexek azon gátló mozgásmintáinak megismétlésére, regisztrálására, amelyeket a fejlődés megfelelő fázisában kellett volna végrehajtania. A mozgásformák végzése során, olyan ingerületátvivő anyagot termelnek az idegsejtek, amely gátolja az adott csecsemőkori reflexet, utat engedve a következő szint meglépéséhez.

A belső érés és a külső környezeti ingerek hatására a primitív reflexek integrálódnak.

Amint a rendellenes reflexaktivitást megszüntettük, számos fizikai, tanulási és érzelmi probléma eltűnik.