A tanuláshoz szükséges részképességek

Pszichomotoros fejlődés = a mozgás (nagy- és finommozgások), a gondolkodási funkciók(összefüggések felismerése, problémamegoldás),a beszéd(kifejező és megértő beszéd), a figyelem minőségének (felkelthetőség, fenntarthatóság, könnyen elterelhetőség, szórtsága), összessége. (összefüggések felismerése, problémamegoldás) 

Beszédhallás, beszédészlelés = az a készség, amely lehetővé teszi, hogy a beszédhangokat, hangkapcsolatokat, hosszabb hangsorokat felismerjük, azonosítsuk, és képesek legyünk az elhangzásnak megfelelően megismételni. 

Beszédértés = az elhangzó (a mások által kiejtett) szavak, szókapcsolatok, mondatok és legmagasabb szinten a szövegek jelentésének, tartalmának megértése. 

Jó beszédmegértés esetén a gyermek tudja, mit jelentenek a szavak, megérti, amire kérik, amit mesélnek neki, később azt is, hogy mit olvas. 

A beszédértés szintjei: 

1. szó-értés

2. mondat-értés (a szavakat szószerkezetekké kapcsoljuk össze)

3. szövegértés, mely során megértjük a részleteket és azok összefüggéseit.

Szükséges hozzá: jó logika, ok- okozati összefüggések, időviszonyok felismerése, ismeretek beépítésének és alkalmazásának képessége.

Kognitív hatékonyság = a képesség alapja a figyelem.

Ettől a képességtől függ, hogy valaki hogyan tudja átadni-visszaadni a tanultakat, a tudását.

Függ a rövid távú memória befogadó képességétől és az információk észlelési-feldolgozási sebességétől.

Kognitív (megismerő) funkciók = figyelem, észlelés, emlékezet, gondolkodás, beszéd, képzelet. 

Finommotorika = a kéz, az ujjak mozgékonysága, együttműködése. 

A kézmozgás vezérlésében szerepet játszik a szem irányítása, a tapintásos érzékelés, a térben való tájékozódás, a figyelem, a tónusos alkalmazkodás, a forma megtervezésének és visszaadásának összessége. 

Grafomotorika = olyan mozgások együttese, melyek a kéz finom, aprólékos, pontos mozgatását teszik lehetővé az írás során. 

Érettsége jórészt az idegrendszer érettségétől függ, alapja a teljes testtel végzett mozgások - 

a nagymozgások - összerendezettsége. 

Megfigyelhetjük a rajzolásban (pl. hogyan fogja a gyermek a ceruzát, milyen erősséggel, nyomatékkal, mennyire görcsösen vagy könnyedén rajzol) és az írásmozgás során. 

Vizuális differenciálás = látás általi/látáshoz kötött megkülönböztetés és azonosítás. (b-d)

Szem-kéz koordináció = a szem és a kéz együttműködése a rajzoláskor, az íráskor, a különböző mozgásformák kivitelezésekor (pl. labdadobás, vagy elkapás). 

Feladatértés, feladattudat  

Gondolkodási műveletek 

Analízis, elemekre bontás (egy kép, egy szó, egy szöveg részekre bontása). Szintézis, azaz egységbe foglalás ( puzzle játékok, történet alkotás).

Analógiák felismerése (egy szövegben, történetben, mesében, a mindennapi életben a hasonlóságok, hasonló helyzetek, hasonló megoldási lehetőségek felismerése).

Ok-okozati viszonyok megértése ( az okok és a következmények felismerése, összefüggésbe hozása).

Problémamegoldó gondolkodás - az iskolai feladatok megoldása, a hétköznapi életben megjelenő problémahelyzetek megoldási stratégiáinak felhasználása (pl. matematikai feladat, vagy "hogyan kérjem vissza egy másik gyerektől a játékomat, amit elvett?"). 

Mennyiségi relációk = a számtani, matematikai mennyiségek közötti összefüggések. 

A "több", a "kevesebb" és az "ugyanannyi" fogalmainak megértése, ezek alkalmazása. 

Szerialitás = sorba rendezési képesség

Vizuális észlelés

Auditív észlelés

Vizuális emlékezet

Auditív emlékezet

Testséma, testtudat, irányok, jobb-bal differenciálása

Orientáció

Időbeli tájékozódás

Térbeli tájékozódás (betűk elhelyezkedése a vonalrendszerben)

Egyensúlyérzék (Bizonytalansága idegrendszeri éretlenségre utal.)

Affektív területek = érzékenység, szociabilitás, érzelmi inteligencia.

Impulzívítás = első benyomás hatására, gondolkodás előtt cselekvő, heves, indulatos.

Késleltetés képessége= tud várni türelemmel.

Adekvát = a helyzetnek megfelelő viselkedés, válasz adására képes.

Inadekvát= nem megfelelő a helyzethez nem illő viselkedés.